August 9, 2008, 7:03 pm : Vihar

Ezt érezzük eközben: Érzelmek, Fájdalom, Remény, Magány, Tehetetlenség
Hozzászólások: 3 komment van, de nekik mind nagyon faj :((

Tegnap este hatalmas vihar dúlt nálunk. Felébredtem az éjszaka közepén és elfogott a rettegés, hogy ennyi volt, hamarosan végetér az életem. Azt hiszem ez valamilyen genetikai dolog lehet, hogy az ember tudatalattija aggódik az életéért, mert amikor a kezdeti érzések tisztulni kezdtek a fejemben, rájöttem, hogy ennek pontosan így kellene történnie. Pizsamában kimentem a zuhogó esőben az utcára és vártam, hogy belémcsapjon a Végzet Villáma. Egy idő után elkezdtem vacogni és tudtam, hogy többet kell tennem az ügy érdekében. Felmásztam egy közeli villanyoszlopra és hajnalig csak vártam a megváltásra. De nem jött el. Megértettem, hogy Isten így üzent nekem. A létezésemnek van még valamilyen célja ezek szerint. Ez egy részről megnyugtat, más részről viszont elborzaszt a tudat, hogy dolgom van még ebben a korcs világban. Nem is tudom pontosan leírni mit érzek most. Az éjszakai megtisztulás óta fizikailag még rosszabbul érzem magam: köhögök és szerintem lázam is van, valószínűleg megfázhattam. De ez semmiségnek tűnik a hatalmas lelki teherhez képest, amit nem tudom, hogy fogok kezelni. Ezért is írok neked újra kedves Naplóm. Remélem segítesz elviselni a világ fájdalmait és csökkented a rám boruló terhet.

“nihilanth”

April 11, 2008, 8:52 pm : Mit jelent?

Ezt érezzük eközben: Életérzés, Érzelmek, Gondolatok a világról, Munka, Művészet
Hozzászólások: Nincs komment :((

Drága Naplóm!

Mivel annyian értik félre a gondolataimat, ezért szeretném elmondani, hogy mit is jelent valójában nekem az élet.

Az élet egy megmagyarázhatatlan dolog. Sokan csodának gondolják, de ez szerintem tévedés. Nincs benne semmi csodálatra méltó - legalábbis az élet maga nem egy csoda. A csoda az érző ember - érző embernek lenni viszont nem csodálatos. Ez azért van így, mert az élet és az érzés két egymásnak kissé ellentmondó fogalom. Az élet elutasítja az érzést. Az érző embereket megtapossák az élőlények - azok az emberek, akiknek nincsenek olyan mély, valós érzelmei, mint nekünk érzőknek. Az érző emberek összefoghatnának, de az élet elnyom minden érzést, így történt ez azzal a lánnyal is, akivel megosztottam érzéseimet. Az élet ragadta el tőlem, az egyszerű biológiai ösztönök.

Ha így látjuk a világot, megértjük mi az igazi fájdalom. Az igazi fájdalom az élet lüktetésében érezni, kilógni a vak tömegből, amely csak az ösztönei - kapzsiság, gyarlóság, szex - után rohan. Az élet reprodukálni akarja önmagát, hogy fennmaradjon. Az érzés eleve örök, ugyanakkor élethez kötött, és nem reprodukálja magát. Ez a kudarc.

Flaming Soul

April 6, 2008, 10:06 am : Kegyetlen világ

Ezt érezzük eközben: Érzelmek
Hozzászólások: Csak egy komment van :((

Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok emo, saját, egyedi személyiségem van. Mindazonáltal elkeseritő, hogy az embereket a világban a gyűlölet hajtja. Bárcsak meg tudna változni a világ, akkor talán én is kimerészkedhetnék az utcára; De addig marad a sötét magány és a tengerként elnyelő szomorúság.

link

Scott

April 6, 2008, 2:07 am : Az éjszaka sötétjében

Ezt érezzük eközben: Életérzés, Gondolatok a világról, Fájdalom, Magány, Művészet
Hozzászólások: 6 komment van, de nekik mind nagyon faj :((

Verset írtam; nem a forma, a ritmus vagy a rímek jelentik a költészetet. Az érzések és a mély gondolatok a meghatározóak. Igaz ez a Versre is.

Az éjszaka sötétjében

Itt ülök,
egyedül vagyok. A fájdalom
átjárja testem, s a falakon
élő sebek
halott sebek.

Sebek.

Körülleng a fájdalom,
mint súlyos bársonytakaró
hullik rám a sötétség,
s a sötétség mélyén nyomok:
Sebek.

Nem oly sebek ezek,
melyeket halandó
vagy halhatatlan okozott:
e sebek
a világ sebei, melyek
ott bújnak meg a sötétség
legmélyén.

A sötétség magány.
A magány a seb.

A seb a halál.

“Flaming Soul”

March 28, 2008, 5:57 pm : Az emberek gonoszak

Ezt érezzük eközben: Érzelmek, Fájdalom, Csalódás, Magány, Tehetetlenség
Hozzászólások: 2 komment van, de nekik mind nagyon faj :((

Az emberi gyűlölet határtalan. Az egyetlen kiút ebből, ha menekülünk. Én nem is tartom már magam embernek, nem tudom vállalni ezt a sorsot. :’(

Álljon itt néhány példa, hogy mi az, ami miatt a világ tönkremegy. (A gyűlölet, a félelem.)

A féktelen kegyetlenség
Rosszul esik olvasni. Hogy gondolják ezt?

Számkivetettek vagyunk?

March 28, 2008, 5:41 pm : Az idő megállt, a világ megfagyott

Ezt érezzük eközben: Érzelmek, Fájdalom, Szerelem :(, Csalódás, Tehetetlenség
Hozzászólások: Nincs komment :((

Kedves Naplóm!

Mindent megpróbáltam. A naplóba írt kegyetlen, durva, erőkultuszt árasztó megjegyzések után először teljesen összetörtem. A hozzászólók minden emberi érzéstől való teljes elfordulása megrémített, lesokkolt. Megpróbáltam felvágni az ereimet, de ahhoz sem volt erőm. Végül úgy döntöttem, harcolni fogok, de hiába. Mindent megtettem. Koncertekre jártam, próbáltam társasági lény lenni, de az élet kegyetlen volt hozzám. Találkoztam egy Lánnyal, aki hozzám hasonlóan nagyon szerette a The Rasmust, de sajnos Őt is elvette tőlem a Sors. Úgy nézett ki, rámmosolyog a szerencse, de semmi sem úgy történt, ahogy szerettem volna; egy a hozzászólókhoz hasonló stílusú ember elragadta tőlem - olyanokat hazudott neki, hogy az élet szép és vele jobb lesz. Én nem mondhatok ilyeneket senkinek, mert kisgyerek koromban megfogadtam, hogy mindig az igazat fogom mondani és gondolni.

Nem tudom mit tegyek; remélem a Lány majd rájön arra, hogy az élet valójában olyan, amilyennek én mondtam, és akkor visszatér hozzám. Attól félek, hogy ezt már csak akkor fogja belátni, amikor túl késő lesz. Addig is egyedül vagyok.

“Flaming Soul”

March 28, 2008, 4:18 pm : Ma

Ezt érezzük eközben: Érzelmek
Hozzászólások: Csak egy komment van :((

Eljött az ideje, hogy újra írjak kedves naplóm. Azt hittem már nem lesz szükségem rád, de mélyen legbelül mindig is tudtam, hogy vissza kell térnem, és ennek most jött el az ideje. Az utóbbi egy évben nem mozdultam ki otthonról annyira elkeserített az egész világ. Csak feküdtem az ágyamban és néztem, ahogy nő a páfrány, amit a szüleim akaratom ellenére (!) a szobámba telepítettek. Azt mondták ő majd megértő igaz barátom lesz, akivel bármit megbeszélhetek. Nem volt erőm felkelni és írni, de hála Páfrány Úrnak ma sikerült. Sokat beszélgettem vele erről és úgy érezzük ez nagy előrelépés. Bár az ablak elől felhúzni a sötétítőt még nem merem, de ha ilyen ütemben fejlődök akkor talán jövőre ez is sikerülhet, most még nagyon félek a látványtól. Kezdek megint nagyon elkeseredni, megyek visszafekszem az ágyamba. Köszönöm, hogy meghallgattál naplóm.

Scott

December 14, 2006, 4:27 pm :

Ezt érezzük eközben: Érzelmek
Hozzászólások: Nincs komment :((

December 12, 2006, 8:38 pm : gondolatok

Ezt érezzük eközben: Érzelmek, Gondolatok a világról, Fájdalom, Csalódás, Magány, Tehetetlenség
Hozzászólások: 3 komment van, de nekik mind nagyon faj :((

Régen írtunk. Régen írtam. Igyekszem érzelmeimet megosztani azokkal a kedves látogatóinkkal, akikben még van empátia… Sajnálom, hogy ennyi kőszívű, embertársaikat megérteni nem tudó “lény” jár ide, nem tudom miért kell ezt az egész honlapot kifigurázni és viccet csinálni belőle. Ez nem segít nekünk, higyjétek el, nekünk megértésre van szükségünk. Pontosan azt testesítitek meg, ami miatt írjuk ezt a naplót. A világ összes gonosz és rossz tulajdonsága… Ezt a sok megjegyzést olvasgatva a korábbi bejegyzéseinkre mára is elment a kedvem az élettől. Köszönöm szépen… :’( Azt hiszem, most már nincs erőm írni, inkább leroskadok az ágyamra a sötét szobámban és megpróbálom összeszedni magam. Ki kell sírnom magam mindenekelőtt. Ezt így nem bírom… Túl sok volt ez nekem az utóbbi időben. Egy barát temetése és ez a sok pocskondia az eddigi egyetlen tiszta és megértő dologban, a naplómban. Még szerencse, hogy ezeket a sorokat nem tintával kell írnom.. A könnyeim eláztatnák… :’((

“nihilanth”

December 10, 2006, 9:35 pm : :(

Ezt érezzük eközben: Életérzés, Érzelmek, Gondolatok a világról, Fájdalom, Csalódás, Magány
Hozzászólások: Csak egy komment van :((

Nem értem, hogyan süllyedhetett egy ember ilyen mélyre. A zene művészet és az érzelmekről kéne szólnia. Ráadásul még csak nem is vicces. El vagyok keseredve, hogy egyesek képesek a művészetet így elferdíteni.

Hogyha egyszer elmegyünk a kuplerájba

“Scott”